2011. szeptember 17., szombat

Gemenc

Janóval fél kilenckor indultunk, de a 10:45-ös vonatot így is kényelmesen elértük. Lassinál volt negyed óránk a játszótéren. Janót a szép fajátékoknál sokkal jobban érdekelte a vasút mellett a holtág partoldala fölé kinyúló diófa, amelyen nagyon jól lehetett mászni. Felnőtteknek a halászati kiállítás segített eltölteni az időt. Ez a járat csak Malomtelelőig ment, ahol a kilátóról megnézhettük a jórészt már feltöltődött tavat. A lényeg persze az út mentén az árvíz által kisodort rengeteg uszadékfa volt, jól el lehetett dobálni őket.
A tanösvényen kerültünk vissza a vonathoz. Az utolsó kocsit egy csoport számára tartotta fenn a kalauz, de így is kényelmesen befértünk. Janó elálmosodott a visszaúton. A vasútmodell-kiállításon még gyorsan megnéztük a pécsiek 0e modelljét Gemencről és indultunk haza.

2011. szeptember 4., vasárnap

Siófok

Jó szélre ébredtünk. Alapos reggeli a földvári kikötőben, aztán indulás. Hoppá! Éjszaka a parkolóhelyünk kijárata elé állt egy hajó. A kikötőmester most is épp időben érkezett, elkötötte és segített félrehúzni az útból. Szokás szerint motorral pöfögtünk ki a kikötőből és a nyílt vízen húztuk fel a vásznat. A kikötőben még úgy tűnt, hogy reggel óta enyhült a szél, de pár kanyar után biztonságosabbnak éreztem, ha visszatekerünk a génuából, ez a hajó iránytartásán is sokat segített. Örültünk, hogy tegnap begyakoroltuk a fordulózást, mert az élénkebb szél pontosabb időzítést, gyorsabb és keményebb munkát kívánt a fockshottal. Tegnap óta megfordult a szél, a csövön át ismét cirkálni kellett. Délben kiszámoltuk, hogy Tihany és Siófok együtt már nem fér bele a napunkba. Siófok felé indultunk. Váratlanul nagyot fordult a szél. Mi is fordultunk, mert vitorlát állítani nem volt idő. Szélcsend, rögtön a forduló után. Épp csak annyi kis szellő maradt, hogy egy kis bűvészkedéssel mozgásban maradjunk. Mégis Tihany. Kijutottunk a szélcsend foltjából, enyhe széllel hajóztunk Tihanyig. Finom volt a fagylalt a hegyen, jól esett a hideg ásványvíz a kikötő büféjében. A hajó orra körül fordultunk a mólók között, a szűk helyen kötelekkel biztosítva. A szomszéd hajó is indult. Az öbölben már két vitorlás is várt az üres helyekre. Fagyizás után a szél is feltámadt. Jó széllel gyorsan eljutottunk Siófokra. Dorka kiszállt, indultunk vissza Füredre. Félúton elgyengült a szél, két óra alatt értünk vissza.

2011. szeptember 3., szombat

Balatonfüred - Balatonföldvár

Egy Atlante 28-ast béreltünk Füreden. Enyhe szélben indultunk, épp megfelelt a gyakorlatlan, de tanulékony legénységnek (leányságnak?). Sokat gyakoroltuk a fordulást (és a vitorla átállítását a másik oldalra). Szél ellen átvitorláztunk a csövön, aztán kitaláltuk, hogy Földvárnál messzebb nem érdemes menni, mert holnap este mindenképp vissza kell érnünk Füredre.
Este hatkor értünk a kikötőbe. A kikötőmester épp a móló végén állt és szólt, hogy a vendéghelyek már mind foglaltak, de menjünk csak az első soron a híd után a parttól a harmadik helyre. Megpróbáltuk, de nem fértünk át a farcölöpök közt a 250 széles hajóval. A következő javaslata a második sor végén a part melletti hely volt. Oda már befértünk volna, de a bejáratot elállta egy másik hajó. Már egészen elcsüggedtünk, amikor odajött a kikötőmester a segédjével, eloldozták és félrehúzták az útban levő hajót.
Este megnéztük a naplementét, jól bevacsoráztunk a Platán étteremben, aztán rácsodálkoztunk a pestinél sokkal több csillagra.